Útmutatás
Kedves Olvasó!
Bizony... több, mint fél éve ragadtam billentyűzetet, remélem, néhányan vártátok az újabb írásomat. Hiszek abban, hogy a soraim néhányatokat elgondolkodtatnak, megmosolyogtatnak vagy csak úgy kikapcsolnak. Bízom benne, hogy többen közületek azt is érzik, nincsenek egyedül a problémáikkal, feladataikkal, mindennapi küzdelmeikkel.
Annyi de annyi megfáradt, motiválatlan, életunt, kedvtelen, morcos arcot látni a mai világban. A diákjaimon is sokszor azt veszem észre, hogy csak túlélni szeretnének. Ilyenkor mindig azt kérdezem:
Mi a célod? Mi az, ami előre visz? Mit tudnál tenni azért, hogy ne így érezd magad? És egyáltalán... mi tesz boldoggá?
A fenti kérdésekre vagy az a válasz, hogy: "Nem tudom."... esetleg az, hogy: " Fogalmam sincs." Vagy az, hogy: " Csak úgy lenni." Annyiban igazuk van, hogy néha szükségünk van arra, hogy "csak úgy legyünk". Amikor nem a következő "post it"-et írod és 3 különböző helyre is rögzíted a leendő feladatokat, amikor nem azon görcsölsz, hogy ez meg az hogy is lesz és amikor éppen nem a heti házimunkát akarod behozni hétvégén, amikor végre neked is kicsit pihenni kellene. De legyünk őszinték, ezt tesszük. 10-ből 9-szer tuti. És utána ugyan van bennünk egy olyan dejóhogymegcsináltam és végremindencsillivillilett feeling, na de aztán azon kapjuk magunkat, hogy holnap megint hétfő... aztán az Élet elrohan. Óriás lábakon. Közben jönnek szembe a szomorúbbnál szomorúbb hírek a média különböző felületein, kvázi lehetőségünk sincs kicsit szellemileg motiválódni, erőt meríteni... Néha próbáljátok meg kikapcsolni a híreket és tegyétek el a hülye kis cetliket, a határidőnaplót, a telefont.
Egy picit az anyákhoz is szólnék: Mindegyikőtök igazi Szitakötő. Varázslatosak vagytok mind! Kortól, gyereklétszámtól függetlenül! Minden nap csodát hoztok létre és példák vagytok a gyerekek számára! ... Neeee... Ne mondjatok ellent. Akkor is példák vagytok, ha felemelitek a hangotokat! Így legalább megmutatjátok, hogy ti sem vagytok tökéletesek. Akkor is példák vagytok,ha könny gördül az arcotokon, mert megmutatjátok, hogy az érzéseket nem kell és nem is szabad elrejteni. Akkor is példák vagytok, ha éppen kétszer kérdezitek meg ugyanazt, mert ez a bizonyíték arra, hogy ebben az egyre inkább elgépiesedő, az emberi gondolkodást is helyettesítő mesterséges intelligencia térnyerése ellenére ti még nem lettetek agy nélküli masinák... hanem a ti "gépezetetek" igenis néha elfárad.
Utat mutatni mindenki tud valaki(k)nek. És erre szükség is van. Legfőképp a gyerekeknek. Tévesek azok az elképzelések, hogy "majd megtanulja", "az Élet majd megneveli" ... ezért korcsosul el az ember... Hiába szisszent fel most valaki, hogy ez mekkora ostobaság. Azért nem az, mert egyre kevesebb figyelem jut a személyes kapcsolatokra. A gyerekek, de egyre több felnőtt is sokszor nehezen különíti el a valós világot a virtuálistól. Van, hogy éppen nem is tudja, melyiket éli és ez "zavart okoz a rendszerben"...
Utat mutatni többféleképpen lehet. Egy mosollyal. Olyan igazival. Amikor a szemed is mosolyog. Akkor őszinte. A másik szívét és lelkét ilyenkor átöleled és a szemed ragyogása eléri őt ott legbelül is. Lehet egy érintéssel, simogatással, öleléssel, nem csak smiley-k és szívecskék küldözgetésével. Lehet szavakkal: "Jól csinálod." "Büszke vagyok rád." "Sikerülni fog. De ha elesel, akkor is higgy magadban, mert én hiszek benned."
Utat mutatni akkor tudunk igazán, ha a sajátunkra ráleltünk. Vannak, akik ezt egy egész életen át keresik. Hányszor éreztem én is, hogy nem találom a helyem. És tudod, miért? Mert önmagamat kerestem és azt hittem, hogy ehhez más emberek kellenek. Ez téves út. Ne más emberekben keresd a megoldást. Tudom, most azt mondod, mekkora közhely... de kicsit gondolj csak bele... amikor te odabent rendben vagy, akkor mindent más szemmel látsz. Amikor odabent vihar dúl, akkor szemeid előtt is felhők gyülekeznek.
Kívánom, hogy ha most éppen nagyon "lent" vagy, találd meg az utat felfelé. Emlékezz arra, hogy minden völgy után jön egy hegy. És ezt add tovább... Jó utat Neked, kedves Olvasó!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése