Útmutatás

Kedves Olvasó! Bizony... több, mint fél éve ragadtam billentyűzetet, remélem, néhányan vártátok az újabb írásomat. Hiszek abban, hogy a soraim néhányatokat elgondolkodtatnak, megmosolyogtatnak vagy csak úgy kikapcsolnak. Bízom benne, hogy többen közületek azt is érzik, nincsenek egyedül a problémáikkal, feladataikkal, mindennapi küzdelmeikkel. Annyi de annyi megfáradt, motiválatlan, életunt, kedvtelen, morcos arcot látni a mai világban. A diákjaimon is sokszor azt veszem észre, hogy csak túlélni szeretnének. Ilyenkor mindig azt kérdezem: Mi a célod? Mi az, ami előre visz? Mit tudnál tenni azért, hogy ne így érezd magad? És egyáltalán... mi tesz boldoggá? A fenti kérdésekre vagy az a válasz, hogy: "Nem tudom."... esetleg az, hogy: " Fogalmam sincs." Vagy az, hogy: " Csak úgy lenni." Annyiban igazuk van, hogy néha szükségünk van arra, hogy "csak úgy legyünk". Amikor nem a következő "post it"-et írod és 3 különböző helyre is rögzíted a l...